A település az 1400-as évek elejétől lakott. Szokatlan hangzású neve megegyezik az iszlám vallás történetéből ismert közel-keleti - ma szaúd-arábiai - városéval, melynek eredetét illetően több, megcáfolhatatlanul nem is mindig igazolható, elképzelés ismert. Egy 1394-ben kelt oklevél egyházi birtokként említi. A falu neve 1445-ban szerepel első ízben egy iraton, mégpedig Mede formában, majd egy évvel később Medejként írják egy oklevélen. A szó töve - med - szárazat, kiszáradót jelent. Ez a név illett is a településre, hiszen a környező sárvíz uralta a vidéket, végtelen mocsárvilágával. Nem kizárt, hogy ennek egy változata a községnév mai alakja.
 
Egy 1829-ben kelt feljegyzésben viszont arról olvashatunk, hogy a mai Halom-hegyen (Kilátóhegyen) tanyázott annak idején seregével egy török basa, és ő is lehetett a névadó, erre utalhat a keleti hangzású név. A településen ma is élő szerbek viszont a török kiűzése után betelepülő őseikhez kötik a névadást: nyelvükben a méde szó mézet jelent. Megjegyzendő, hogy akkoriban jóformán minden medinai család foglalkozott méhészettel. (Med, Mede, Méde, Medina?) A terület a XIV. század végéig egyházi birtok volt, a szekszárdi apátsághoz tartozott. A környék azonban a mohácsi csatavesztés után gyorsan és teljesen elnéptelenedett. Későbbi birtokosai, a Gindly testvérek telepítették újjá, majd 1699-től horvátországi és szerémségi görögkeleti vallású szerbek, illetve 1737-től Cecéről, református magyarok költöztek a mezőgazdasági szempontból jó adottsággal rendelkező településre. Az újratelepítés, egymást váltó földesurak, egymást váltó földesurak szervezésében a XVIII. század végétől Kölesdről és Varsád környéki, elsősorban evangélikus németek érkeztek, akik gyorsan beolvadtak a már itt élő református magyarságba. Az 1767-es urbárium szerint 78 család élt a településen, ahol nem sokkal később magyar és szerb iskola működéséről egyaránt szólnak levéltári adatok. Lakói mezőgazdaságból éltek, ezen belül kiemelkedő ágazat volt a szőlőtermesztés. Többek között ennek is köszönhető, hogy Medina- Szőlőhegyen, mely külterületnek minősül, még mindig több, mint 100-an élnek. A falu építészeti látnivalói között megemlítendő az 1856-ban elkészült, klasszicista stílusú görögkeleti-, a késő barokk XVIII. század végi református templom, a lantablakokkal épült XVIII. századi római katolikus kápolna és a klasszicista stílusú Apponyi-kastély; mind a négy épület szerepel az országos műemléki jegyzékben. A falu természeti értékei között kell szólni a Kápolnai-hegyről - a szőlőtermesztés medinai központjáról - , melyet reggeltől estig bearanyoznak a nap sugarai, valamint a falu alatt folyó Sióról, és Sárvízről.
  
Egy németek által felújított ház Medina, SzőlőhegyenA 14 településből álló szekszárdi történelmi borvidék Zombai Hegyközségéhez tartozó területen a mai napig jelentős tevékenységnek számít a szőlőtermesztés, a borászat. A szőlő, és a szép környezet az utóbbi években németeket is ide vonzott, akik több családi házat megvásároltak, majd azokat felújították. A legismertebb közülük az un. „papagájház” ahol a tulajdonos madarakat, elsősorban papagájokat tenyészt.
 

Szövetkezet 1960-ban alakult a községben, amely a jó adottságú talajon kedvező eredménnyel gazdálkodott. A további fejlődés reményében előbb egyesült a medina- szőlőhegyi, majd később a szedresi termelőszövetkezettel. Ez utóbbi nem bizonyult jó döntésnek, hiszen már a rendszerváltás előtt komoly gondok jelentkeztek, a tagság folyamatosan csökkent, végül a 90-es évek elején megszűnt a szövetkezet. Ma a privatizált területeken tésztaüzem, terményszárító és sertéstelep működik. Medina Tolna megyében Szekszárdtól kb. 20 km-re északra fekszik. Vasútállomása nincs. Közúti megközelíthetősége azonban két irányban is kedvező, a buszjáratok kielégítik az igényeket. A körjegyzőségben működő önkormányzat óvodát, alsó tagozatos általános iskolát, orvosi rendelőt, művelődési házat és könyvtárat tart fenn. Az egészségügyi ellátást háziorvos végzi, szakrendelésre legközelebb a megyeszékhelyen, Szekszárdon van lehetőség. Található itt néhány vegyesüzlet, vendéglátóegység is. A posta átszervezése még nem érintette a települést, így önálló épületben bonyolíthatják ügyeiket a medinaiak. Működik a községben az un. Szerb - klub, és a Siógyöngye kézműves alkotóház is, ahol a fiatalok találhatnak maguknak szabadidős elfoglaltságot. A község belterületi útjai szilárd burkolatúak. A lakók élvezhetik a vezetékes gáz előnyeit, a közelmúltban kiépült a szennyvízcsatorna-hálózat is.

  
A közelmúltban újították fel a Sió és a Sárvíz hidakat, és a régi malom, illetve a Szőlőhegyi - iskola, kápolna is új ruhát kapott. Utóbbi kettőben panzió üzemeltetése is szerepel az önkormányzat céljai között.

  
Az eredeti iskola épülete, háttérben a készülő új létesítményekkelA munkaképes lakosság elsősorban a szekszárdi üzemekben, szolgáltatóiparban és más munkahelyen jut keresethez. Többen egyéni vállalkozóként biztosítják megélhetésüket.
  
Útban a nyáj hazafelé a régi Sárvíz hídonA korábban már említett sertéstelep mellett, elsősorban a falu Szedres felőli területein, a Sárvíz és a Sió csatorna közötti réteken többek között ridegtartásos birkatenyésztéssel is foglalkoznak.
 
A település térségi, regionális és nemzetközi kapcsolatai
 
A település a Dél- Dunántúli régióban körjegyzőséggel a Szekszárdi kistérséghez tartozik. Két kisebbségi önkormányzatot is választottak az itt élő kisebbségek, feladatuk a medinai szerb és cigány lakosság összefogása, képviselete. Előbbit Szokics Elekné, utóbbit Pusztai Lajos vezeti. A 35 magát szerb nemzetiséginek valló medinai lakos vallásgyakorlása, a hagyományőrzés figyelemre méltó, míg a cigány kisebbség (37 fő) kevésbé összetartó. Civil és önkormányzati kezdeményezésre több, határon túli településsel tartanak kapcsolatot a Medinaiak. Közülük Borovó (horvát), Nagyszentmiklós (erdélyi), falvak küldöttségeivel évek óta kölcsönös találkozókra is sor kerül.
  
A település szerepe a régióban
 
Az Apponyi -kastély épülete, amely felújítása után kastélyszállóként működikMedina a Szekszárdi kistérséghez tartozó község. A kistérség a megye déli, dél - keleti részét foglalja magában, ide tartozik 26 település. Medina része a szekszárdi történelmi borvidéknek, de a borútba még nem tudott bekapcsolódni. Gazdasági - társadalmi mutatókat összehasonlítva ez a kistérség a megyének átlagos része.
A közelben lévő laktanya korábban jelentős szerepet töltöttbe a falu életében. Ez a szerep a rendszerváltással folyamatosan csökkent.
Gondosan művelt szántó és szőlők A közelmúltban felújított "Malom" épülete lehetőséget adott arra, hogy település a vízi-túrázók egyik állomáshelye legyen a Sió csatornán. Az épület összközművesített, vízvételezési- zuhanyzási lehetőséget biztosít, valamint a csónakok hosszabb idejű, biztonságos tárolására is alkalmas. Egyéb szolgáltatások között melegételt, borút és kulturális programokhoz való kapcsolódást, lovas programokat, kerékpár- és csónakkölcsönzést, valamint horgászati lehetőséget kínálnak a prospektusok.
A szerb templom csodálatos ikonosztázaA többnyire kisparcellás területre a vörös-szőlő /Kékfrankos, Merlot,/ és a fehér-szőlő /Chardonnay, Olaszrizling, Zöld Veltelini/termelése egyaránt jellemző. A szőlő vonatkozásában lényeges többlet van a kistérségen belül, a feldolgozó kapacitások, amelyek palackozóval is rendelkeznek, elsősorban Szekszárdon találhatók. Az itteni termés nagy részét a helyi családi gazdaságok dolgozzák fel, csak néhány nagyobb, pár hektáros területen termett szőlő kerül piacra. Medina közigazgatási területén alig 17 hektárnyi a kert és gyümölcsös, így szinte csak saját felhasználásra termelnek zöldségféléket, gyümölcsöt a házkörül, és a zártkertekben.
  
Medina-Dalmand Vadásztársaság
  
Nem tipikus civil szerveződés, de említésre érdemes a településen is tevékenykedő, Barakonyi Imre és Szabadi István által irányított, a jelenleg 27 fős csoport. Már csak azért is, mert a falu turisztikai fejlesztésének egyik irányaként fontos a környékbeli erdők, vizek nagyvadas, és viziszárnyas vadászati lehetőségének kihasználása.
  
A település vonzereje
  
A település vonzerejét elsősorban szép fekvése, természeti értékei, a jó levegő és a csend jelentik. Falusias hangulattal bír, amelyet mindenképpen ki kell használni. Közel található Szekszárd, a falun mégsem érződik az urbanizáció, megmaradtak a szűk kis utcák, hangulatos tornácos házak. Ez mind érték, főleg ha karban van tartva.
Egy szépen felújított régi ház a Zrínyi utcábanA település táji, természeti adottságai, növényi- és állatvilága jelentős potenciát képvisel, sőt a turisztikai piacon akár erősségként is szerepeltethető, bár a természeti értékek megóvása prioritást élvez. A természeti kincsek, az élővilág eredeti környezetben való bemutatása a turisztikai palettát színesítheti. A borvidék híres főleg vörösboráról, és Medinán a fehérborok is népszerűek, így a borturizmus komplex kiépítése lehet az egyik fő cél. Az önkormányzat is ösztönözze az ágazatban tevékenykedőket, hogy a mostanában Szekszárd központtal alakuló borászati szövetkezetnek mind többen tagjai legyenek. A szőlő, bor iránti szeretetet ötvözni kell a gasztronómiával is. A turizmus fejlesztésének legnagyobb lehetősége a anyagi források megnyitása, illetve olyan kis- vagy éppen mikrovállalkozások számára is elérhetővé tétele jelenti, amelyek ily módon a helyi adottságokat kihasználva- kisüzemi méretben - gazdagítani tudják a turisztikai termékek kínálatát. Mindeközben megélhetést vagy kiegészítő jövedelmet biztosítanak a lakosság egy rétege számára. Nem szabad teljesen elfeledkezni Medina- Szőlőhegy adottságairól sem, ahol már több külföldi is talált magának lakó, pihenőhelyet. Vonzásának növelése érdekében meg kell oldani az összközművesítést.