A település történelme:
Az időszámítás előtti 3. században a Duna mentét meghódítják a kelták. Környékünkön is megvetik lábukat, s kisebb telepük Medinán is fellelhető volt. Feltételezhetjük, hogy a honfoglaló magyarok között besenyők is voltak. A Sárvíz mentén viszonylag nagy számú besenyőség élhetett. Az i.e. 1. században a Római Birodalom része lett a mai Dunántúl. A délről induló és Északnak tartó útvonal a Sárvíz vonalát követte. A másik út a folyótól nyugatabbra, de az előbbivel párhuzamosan teljesen közrefogta a környéket, az akkori Medina elődjét is. Egyházi birtokként említik először a települést, mint a szekszárdi apátsághoz tartozót, 1394-ben. Leírva 1446-ban dokumentálják Mede néven. A mohácsi csatavesztés után teljesen elnéptelenedik a környék, ugyanis itt halad keresztül a Budára vivő fő utánpótlási útvonal, s az ezt mindenáron elvágni akaró - megmaradt - magyarok rendszeresen pusztítottak, zsaroltak. A közeli anyavár eleste után egy 22 fős török helyőrség tartózkodott itt. A török uralom után, 1699 táján elkezdődik az eddig elnéptelenedett területen az újratelepítés. A délről menekülő szerbek kisebb csoportja talál itt nyugalmat. 1713-ban keltezett írásban már a lakott területek között említik Medét, miszerint 15 rác család lakik itt. A magyarok 1737-1740 települnek másodszor erre a vidékre, és a települést ekkor támadja meg a pestis. Az 1767-es Urbárium szerint 78 család él a faluban. Közülük 64 magyar, 1 német, és 13 szerb család. Bezerédj birtok lesz a falu 1840-ben.Ekkor a lakók főleg szőlőműveléssel foglalkoztak. Az 1848-as események csak nagyon kis mértékben érintették a falut. A megye választmánya úgy döntött, hogy Medinának 13 fegyverforgató polgárt kell a hazát védő felkelőseregbe kiállítani. A medinai polgári olvasókör 1896-ban alakult, az akkori református lelkész kezdeményezésére. Mindenki tagja lehetett, tekintet vallási és nemzetiségi hovatartozására. 1912-ben készült el az első kövesút a szedresi vasútállomástól a medinai szerb templomig. 1918-ban hanyatlásnak indul a Bezerédj birtok, Gróf Apponyi Rezső lesz a medinai rész új tulajdonosa. Medinán római katolikus egyház nem volt, csak az Apponyiak által épített filiális templom. E vallás képviselője csak néhány napszámos és zsellér volt. Szőnyi András református lelkész kezdeményezésére 1929-ben hozzáfognak egy modern kultúrház építéséhez. A munka 17 ezer pengőbe került. Akkoriban egy mázsa búza 9 pengőt ért. 1934-ben vitték el a medinai Sió-hidat a régi helyéről a most már új mederben hömpölygő víz fölé, a mai helyére. Árvizek pusztítottak a faluban: 1940, 1946, 1956, 1965. A községháza 1940-ben épült. Az első TSZ 1951-ben alakult, majd szétbomlott, 1960-ban újraszervezték. A jó földön eredményes gazdálkodást folytattak: szántóföldi földművelés, kertészet és állattenyésztés voltak az ágazatok. A kényszerű összeolvadás következtében Szedressel kellett egyesülnie a TSZ-nek. A medinai kerület fokozatosan indult hanyatlásnak. 1949-ben villamosították a települést, a '70-es évek közepén készült el az egészségház, a mai orvosi rendelő. Ugyancsak ettől van vezetékes ivóvíz a faluban. 1974-ben körzetesítették az iskolát, a felső tagozatot a szomszéd községbe tették át. A '80-as évek elején fejeződött be a község belterületi útjainak szilárd burkolattal való ellátása.
 
Népesség:
Községet magyar, szerb és cigány lakosok lakják. A romák betelepüléséről nincsenek, illetve nem lelhetőek fel adatok. A vallás hármas tagoltságú, reformátusok vannak többségben, de fellelhetőek a katolikus és az ortodox felekezet hívői is. Mindhárom felekezetnek van külön temploma.
A település földrajza:
A megyeszékhelytől, Szekszárdtól, északra 20 km-re fekszik. A 63-as és 65-ös utak segítségével Keletre és Nyugatra is van kijárója a falunak. E két irányba járnak autóbuszok is, kora hajnaltól késő estig, hétvégén ritkábban. A Sió közvetlenül a falu alatt folyik, valamint kissé távolabb található a Sárvíz. Dél-nyugatról Észak-kelet felé húzódik a "Kápóna-hegy", amelyet kora reggeltől késő estig süt a nap, és ez a terület a falu szőlőtermesztésének központja. A falu határában gyönyörű legelők, és gazdag szántóföldek gyönyörködtetik a szemet. Szedres és Medina között található egy halastó, ami az év minden évszakában kikapcsolódást nyújt a környékbelieknek.
 
Programok, kikapcsolódás:
Ma már hagyománnyá vált, a minden évben megrendezésre kerülő szeptemberi szüreti napok, amely színes kulturális programokat biztosít a falu és a környékbeliek szórakoztatására. Falu végén kurta kocsma, Zalán kocsmája ad helyet széles spektrumot átölelő zenei rendezvényeknek, ahol helyet kapnak a helyi, vagy szomszédos falvak ifjú tehetségei is a bemutatkozásra. Kis falunk számos népzenészt "nevelt" (Bartina és Csurgó zenekar több tagja), itt igyekszünk megteremteni a népzenés estek, táncházzal összekötött hagyományát. A Sió, Sárvíz, a közeli halastó sok hobbihorgász örömére szolgál, vadban gazdag "határunk" a vadászok által frekventált hely.
  
Hasznos tudnivalók:
Szálláslehetőség:
Malom vendégház
Érdeklődni az önkormányzatnál. 7057 Medina, Kossuth L. u. 59 Tel: 74/ 434- 010
 
Alpolgármester: Lang Katalin
Orvos: Dr. Endrődi Csaba
Jegyző: Herczig Viktória
Körzeti megbízott: Paksi Attila